Az áramfejlesztő nem luxus, hanem létkérdés!
Egy tisztességes háztartásból nem hiányozhat az áramfejlesztő – ezt minden férfi tudja. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor ennek szükségességét nehéz megmagyarázni a család többi tagjának, különösen a feleségnek. Az én helyzetem most pont ilyen. A garázsban, ami számomra a nyugalom szigete és a kreatív alkotás szentélye, most éppen egy kisebb vészhelyzet készül kibontakozni. Bejelentették a látogatást. Nem akárki jön, hanem a feleségem!
Előre érzem, ahogy a szemével végig pásztázza a terepet, és kiszúr minden „új” dolgot, ami szerinte nem létezett itt eddig. Pedig minden a helyén van! A csavarbehajtó ott figyel a polcon, a rezgőcsiszoló tisztán pihen a dobozában, a fúrógép… nos, az kicsit trükkös ügy. Mert igen, igaz, van már egy – vagy kettő –, de ezt muszáj volt megvenni. Akciós volt! A Praktikerben! Az ilyen lehetőségeket egyszerűen nem lehet kihagyni.
A gond csak az, hogy az asszony ezt máshogy látja. Szerinte már három fúrógépem van, nem indokolja a negyediket. Sőt, szerinte egy is sok. Hát hogy lehet így élni? Egy rendes háztartásban legalább annyi fúrógép kell, ahány kéz van a háznál! Ezt a vitát viszont nem nyerhetem meg, így marad a jól bevált taktika: az új szerzeményt el kell tüntetni, mielőtt észreveszi.
A garázs, ami tökéletesen rendszerezett – szerintem
Minden férfi tudja, hogy a garázsban nincs káosz. Csak olyan rend, amit kizárólag mi tátunk. Egy sajátos ökoszisztéma, ahol mindennek megvan a maga helye, még ha a kívülállók számára nem is nyilvánvaló. A régi zoknik között például tökéletesen elfér egy kisebb csavarbehajtó, a festékesdobozok mögött pedig kiválóan elrejthető egy új fúrógép. Ha pedig valami igazán nagyot kell eltüntetni – mondjuk egy áramfejlesztőt –, akkor ott a B-terv: a nagybátyám garázsa.
Ő megért engem. Sőt, nemcsak hogy megérti, de teljes szívvel támogatja ezt a gyűjtögető életformát. Egyszer, amikor a felesége rájött, hogy vett egy ipari körfűrészt, három hónapig nálam tárolta. Szolidaritásból természetesen én is elrejtek nála ezt-azt. Az áramfejlesztőt például. Egy háztartásban szükség van rá, de egy feleségem ezt sosem érti meg. „Miért kell egy ekkora gép? Miért nem elég a konnektor?” – teszi fel a logikusan hibátlan, de a valóságot teljesen figyelmen kívül hagyó kérdéseket.
A lebukás veszélye és a védekezés stratégiája
Tegyük fel, hogy valami hiba csúszik a tervbe, és az asszony mégis kiszúrja az új szerszámot. Ilyenkor két opció van: azonnali tagadás vagy a figyelemelterelés. Az első módszer kockázatos, mert ha megvan a blokk, akkor nincs menekvés. A második viszont zseniális. „Ez nem új, csak letisztítottam a régit!” vagy „Ez a szomszédé, csak kölcsönadta!” – ezek az aranyköpések gyakran működnek.
De a legjobb stratégia mindig az, ha a figyelmet egy másik problémára tereljük. Ha például az asszony belép a garázsba, és a szemöldökét felhúzva méri fel a terepet, azonnal közölni kell vele, hogy csőtörés van a mosogató alatt, vagy vehetnél a szobába egy új függönyt. Ez az egyik legbiztosabb módszer, hogy elkerüljük a vitát.
A garázs rendje: illúzió vagy valóság?
Mi férfiak tudjuk, hogy a garázs nem csak egy hely, ahol a kocsit tároljuk. Ez egy műhely, egy alkotótér, egy menedék. És hogy néha feltűnik benne egy-egy újabb szerszám? Nos, az csupán az élet természetes rendje. A világ változik, a technika fejlődik, a Praktiker akciói pedig mindig ellenállhatatlanok.
Ha egy áramfejlesztőt kell elrejteni, azt is megoldjuk. Ha a fúrógépet kell „beolvasztani a környezetbe”, arra is van módszer. De egy dolgot ne feledjünk: a feleség mindig mindent észrevesz. Szóval érdemes tartalékolni néhány jó kifogást – és egy vészkijáratot a garázsból, ha mégis lebuknánk.