A koronavírus és következményei XI. 11. kerület Budapest

---

Létrehozás dátuma: 2021-06-08 00:00:00

---

---

A koronavírus és következményei XI. 11. kerület Budapest

A koronavírus és következményei XI. 11. kerület Budapest

A koronavírus és a járvány következményei

 
Biztosan sokan elgondolkoztunk már azon, hogy a 2019 végén kirobbant járványnak milyen hatásai voltak és vannak; hogy a koronavírus hogyan módosítja az általunk eddig ismert és megszokott világ mûködését. A kérdés sokrétû és egyáltalán nem egyszerû a megválaszolása, mivel a hosszú távú következmények még a szakértõk számára is ismeretlenek. Ami azonban egyértelmû, hogy sokan tapasztalták meg a saját bõrükön a Covid miatti le-és bezárások negatív hatásait. Nemcsak a vendéglátás és a zeneipar, hanem sok egyéb ágazat is kényszerpihenõre kényszerült, amelynek érezhetõ hatásai voltak egy adott ország gazdaságára. Kérdéses, hogy a járványnak vannak-e pozitív hozadékai, a negatívumok azonban tagadhatatlanul jelen vannak az összes érintett ország gazdaságában. A lezárások Európa-szerte felgyorsították az automatizálás és a gazdasági egyenlõtlenség folyamatait.  
 
A Nemzetközi Valutaalap friss elemzésébõl kiderül az is, hogy a közelmúltban lezajlott járványok nyomán megnõtt a polgári nyugtalanság, amely átlagosan az egészségügyi veszély lecsengése utáni két évben éri el a tetõpontját. Érdekes, és egyben örömteli hír, hogy a pandémia elején zuhantak a csõdközeli állapotok, és az Eurostat szerint még mindig jóval alacsonyabb a mutatójuk, mint 2019 végén. Egyes tanulmányok alapján a bérszakadék is csökkent a pandémia alatt.

A fertõzésektõl való félelem és a sürgõsségi intézkedések - állítják egyes közgazdászok - lehetõséget nyújtottak a hatóságok számára, hogy korlátozzák az állampolgárok mozgását, ami az utcai tüntetések végéhez vezetett. Azt is meg kell azonban említeni, hogy az OECD 25 országában végzett felmérésben a válaszadók több mint 40 százaléka tapasztalt a koronavírussal összefüggésben álló, valamilyen munkával kapcsolatos negatívumot, például fizetéscsökkentést vagy a munkabér befagyasztását. A csõdvédelem és a sürgõsségi támogatások eddig elrejtették a járvány tényleges költségeit, amely a feldolgozó-és szolgáltatóiparban leginkább az alacsonyan képzett munkaerõ alkalmazását befolyásolta negatívan. Habár a gazdaság megsínylette a pandémiát, történelmi összehasonlításban az egészségügyi helyzet nem a legrosszabb. A fekete halál például a 14. századi Európában a népesség felét megölte.  
 
Ahogy fentebb írtuk, a kétkezi munkások megsínylették ugyan a vírust, a szellemi munkát végzõk iránt azonban megnõtt a kereslet, mely ebben a formában társadalmi egyenlõtlenséghez vezetett. Rui Xu, az IMF közgazdásza, a múltbéli járványokat elemezve fogalmazta meg, hogy ezen egyenlõtlenség és a jövedelem elvesztésének együttese társadalmi nyugtalanságot idéz elõ, amely gazdasági károkat okoz. A koronavírus azáltal, hogy megbénította a társadalmat, felgyorsította az automatizálás és a digitalizáció zavaró folyamatait. Kiderült, hogy a robotoknak még egy elõnyük van a hibára hajlamos, fizetést igénylõ embertársainkkal szemben: immunisak a biológiai vírusokkal szemben.

Azon vállalkozások, amelyek a következõ járványra készülnek, hosszú távú beruházásokat hajtanak végre, miközben a digitális egységek megõrzik a munkahelyeket a fehérgalléros munkavállalók számára. Egy olaszországi elemzés szerint - ahol becslések szerint a világjárvány elõtt csak a népesség 1–7 százaléka volt nyitott a távmunkára - a home office a magasan képzett, magas fizetési igényû embereknek kedvez a legjobban. Egy német tanulmány kielemezte a munkaerõpiac mellett az oktatási ügyeket is, és a felmérés azt találta, hogy a gyermekek iskolai teljesítõképességén is rontott a távoktatás. A koronavírus legnegatívabb következménye egyelõre nem tisztázott, ám ha a vírus valamikor visszaszorul, már reménykedhetünk abban, hogy a gazdaság visszanyeri régi erejét.

<-- Vissza a A koronavírus és következményei XI. 11. kerület Budapest blog oldalra!